HTML

Bódva-völgy - Cserehát Blog

Az ország egyik leghátrányosabb helyzetűnek mondott térségében rejlő lehetőségeket járjuk körbe gyakorlati szempontból. Hiszünk ebben a vidékben és szeretjük. Sőt, tenni is akarunk érte.

Friss topikok

A BOCS arcai. 1. rész: Korpa Tamás

2014.10.04. 16:43 Rőczei Norbert

Kortárs-kép.jpg(Szendrő, 1987), irodalomtörténész, költő, kritikus, szerkesztő

 A legkülönfélébb irodalmi folyóiratokban publlikál, többek között az Alföld, Bárka, Jelenkor, Hitel, Mozgó Világ és a Látó jelentette meg írásait. Önálló kötete 2013-ban jelent meg „Egy híd térfogatáról” címmel. A szépirodalmi mellett kritikusi tevékenysége is jelentős. A Debreceni Egyetem irodalom intézetének PhD-hallgatója, a Fiatal Írók Szövetségének (FISZ) belföldi kapcsolatokért felelős elnökségi tagja. 2006-ban a Sárvári Diákírók, Diákköltők írótáborának első díjasa vers kategóriában. 2012-ben az erdélyi Látó folyóirat debüt-díját nyerte el vers kategóriában. Szendrő város díszpolgára.

Célja a BOCS-ban: A „Bódva-völgy irodalmi tradíciói” című konferencia megszervezése

Szülővárosod?

Szendrő.

Mit szeretsz a legjobban a térségben? 

Ó, itt elővehetném a többnyire magamnál tartott Bódva-völgyi adatbázisom és sorolhatnám a természeti értékek és emberi teljesítmények sorát. E zsebkendőnyi hely ritkán tapasztalható töménységét, sűrűségét: a maga heterogenitásában a Szádelői völgytől Szádváron és Csáth Gézán keresztül Jan Sobieski lengyel lovagkirályig, Tannenbaum Wolf szendrői csodarabbiig. Általánosságban inkább: a kulturális és természeti topográfia sajátos rétegzettsége, bonyolultsága. A természeti szép, az épített szép, a kulturális tradíció és az intellektuális teljesítmény időnkénti páratlan, megrázó összefonódása. A formátum mint olyan „előállításának”, elősegítésének képessége. És folytonossága (napjainkban például a galvácsi születésű Pálinkás József).

És mit tartasz a legrosszabb dolognak a Bódva-völgyében? 

A németes, sőt osztrákos mentalitás (pontosság, folytonos cél-orientáltság, játékosság) hiánya, nehezen visszakereshetősége. De egyúttal önmagunk türelmesebb szemlélésének és önvizsgálatunknak a hiánya is.  A létbizonytalan szociális helyzet, valamint a visszaigazolások elmaradása gyakran korai gátja a privát és civil szerveződések munkájának.

Mi a célod a BOCS programban?

Célom – ha már célokról beszélünk –, egy tanácskozás (vagy inkább workshop) megszervezése, melynek témája a Bódva völgyéhez (is) kötődő irodalmárok, munkásságok, szövegek vizsgálata. A viszonylag tágas tematikus mező lehetőséget adhat manapság kevésbé reflektált, elfeledett alkotások és alkotók „újrafelfedezésére”. Emellett a kulturális kapcsolatépítésre. Olyan, vidékünkhöz is kötődő „hívónevek” mint például Csáth Géza, Reviczky Gyula, Jan Sobieski, Tannenbaum Wolf „emlékezeti gócpontok” más vidékek, sőt kultúrák számára is. Nagy potencialitás rejlik bennük a Bódva völgy önreprezentációs és önprezentációs, arculatépítő céljai szempontjából is. Eleven hagyománnyá és jelenlétté segítésük fontos feladat.

Másik célom talán még konkrétabb: „Írók a kastélyban” címmel. Negyedévente, szeretném, ha egy-egy vidékünkhöz kötődő és országos jelentőségű szépíró bemutatkozhatna a patinás edelényi L'HuillierCoburg kastélyban. Ennek a célnak meghatározó közönség-szocializáló háttere is lehet. Bekapcsolni a kortárs mainstream kultúra egy szeletébe a Bódva-völgy egykor híresen kultúrakedvelő közönségét. Szakmai partnerszervezetként a Nemzeti Kulturális Alap által fenntartott Fiatal Írók Szövetségére (FISZ) is számíthatunk.

Ha ezt eléred, mik a további terveid a szakmai pályafutásodban?

Befejezni második verskötetemet, befejezni doktori disszertációmat (Szilágyi Domokos költészete)

Mit szeretsz a legjobban ebben a szakterületben? Milyen eredményedre vagy a legbüszkébb?

Örvendetes, ugyanakkor felelős érzés is, hogy tanulmányaim közül több hivatkozott szakirodalommá vált, művészeti és szakmai elismerésekben, díjakban részesültem. Kamaszos örömmel tölt el még ma is a Hadobás Sándor történész-muzeológussal közösen alapított művészeti, történeti periodika, az Új Hegyvidék létrehozása (2006 és 2011 között jelent meg kb. 1000 oldalon), több akadémikus és Kossuth-díjas alkotó részvételével.

Szeretnél a térségben maradni? Ha nem, milyen feltételeknek kellene megvalósulnia, hogy itthon maradj? 

A harmadik kérdésben ezzel kapcsolatban válaszoltam. Szeretném, ha némileg biztosított és folyamatos feltételei adódnának a művészeti és tudományos munka támogatásának, elismerésének. Ehhez nem kellenek extra dolgok. Figyelem és lelemény. Nem csupán kibocsájtó, hanem megtartó közeg.

Ki (volt) a példaképed, tanítómestered és miért?

Indoklás nélkül, egy név és egy dátum, Borbély Szilárd (1963–2014)

Ha nyernél 1 milliárd forintot a lottón, mihez kezdenél?

Kezdeményezném egy Bódva-völgyi Dokumentációs Központ és Kutatóintézet létrehozását, tudományos és művészeti szektorokkal. Továbbá: tehetségkutató alapítvány kialakítását, térségben tartó értelmiségi életpálya-stratégiák kidolgozását, művésztelep alapjainak megvetését. Fontos volna a humán erőforrások becsben tartása.

Hogyan képzeled el magad 20 év múlva? 

Éppen 46 évesen.

Melyik három könyvet, filmet, zenét vinnéd magaddal egy lakatlan szigetre?

Könyv: Martin Heidegger Összes, Thomas Bernhard Összes, Durs Grünbein Összes. 

Film: Ingmar Bergman: Suttogások és sikolyok; Andrej Tarkovszkij: Solaris; Thomas Vinterberg: A vadászat.

Zene: J. S. Bach Összes; John Cage Összes; Giovanni Pierluigi da Palestrina Összes.

 

 

A hosszú napszak

 

(I)

 

a hosszú napszak végén rövid

bonyodalom: valaki tévedett.

eddig a pontig számtalan élvonal vezet,

de az arc egyre kimerítőbbé váló izzadás.

a kupolaterem korlátjai mentén halad, a hallássáv

szívében. kinn, a dombvonal pengevékony

konvoja talán egy titokzatos zárlat.

szkander fegyelem és figyelem között,

aki nézi; s mivel enyhén leng, csak a közege

fontos. mi önmagunkban, mint üres esőben, ázunk.

szándékunk ennyi: táj, hagymakupolákkal.

 

(II)

 

 keskeny, dokumentarista mint egy könyvtáros.

gömbölyű, írástudatlan fényben a város,

melyen R. fut át. R. nem azé, aki fut

a környező vashuták telkén a vízig.

a tó következetes fék. mire ideér, három teljes évig izzik.

s mint sikló az éles fűben, kúszik egy viadukt.

R. nem azé, aki fut. R. teremszerű, tompa

félelem, amiben van valami türelem és örökzöld.

nyugodt mint egy vidéki könyvüzlet

polcai közt lebegő vadidegen szó.

nyugtalan mint némely kapu-dzsinn.

(ekkor érkezik: Te, aki nem viselsz koronát)

  

(III)

 

aki korábban végignézte akit korábban

hallgatott, nincsen jelen itt; de arca mozgó

fogolytábor valahol asztalszomszédja szemében:

gyanú és bilincs. nehéz csapadék koppan

a zárda feneketlen ablakán. akiért nincs mikor,

szünet nélkül pulzál a pontnyi kerekasztalnál

belül. gerinctelen, terepszínű lepkék, felületeket

ütve rajtunk, nyüzsögnek. pedig alig száradt

lapockáink csattognak csak. nyelvünk lepereg

előttünk mint egy intro a Square fényreklámján –

és elbírja a főbűnt a szó lágy, arrogáns pereme,

a technikás sorvég.

 


 

Kúpele Štós

                                                            dr. Brenner Józsefnek

 

a smolníki autóstoppból avarba süllyedt

dögcédula a fürdő díszmedencéje. a koplalt vadaspark

és a meggypiros alkonyat kontrasztja zavarba ejt.

úgy törékeny, hogy könyékig reped a levél

az enyhe, gumis lombsátorban. elindul a szuvasodás;

átmenet a halk techno és a lágy house között.

a csendek holléte metszi le a parktól a törött

sétányt. szolid, teraszos művelés a járdasorokon;

a cipőtalpnyi hely, amit leblokkolsz itt már könnyű testi

sértés. félig komposzt, előbb talaj, félig cefre a kiszáradt

medencealj, és langyos mint egy kigőzölgő autó órákkal

a motor leállítása után. az apránként rohadó esőben. ’ha köntösöd

eldobnád, akár a tomahawk-t, nem vesztve a reakcióidőből,

mekkora perverziót váltanál ki a szembejövőkből’ –

tíz percek tűnnének el belőled így.

a padlizsánlila fürdőgalériában tell vilmos sarkított képén

kering egy alma is, vérszegény héján kopásnyom. ami itt

lelassul, leparkol végleg. hiszen újraindulni a legzavarbaejtőbb.

könyörtelen az ego akarása, hogy instant lehessen,

egyszerhasználatos.    

 

 

Az arc éjszakája

                                                    

kopognak

a lépcsőház keramitkockáin a szavak.

idős vagy, kérdezi a száj és sztreccsesen

rándul, lebukik az arccal a körbeárkolt

szokatlan vízben. az ajak bordó facér

köpenye a szájnak, a nyelv maszkja,

tenyérnyi telken konokul siklik az íz

a nyelven, az erek fekete rácsán, nyálunk

veszi körbe, és pajzsra emelve kérdi tőle,

idős vagy? nem idős az íz a habkönnyű

nyelven. a nyelv masszázsa a testnek,

komplett wellness, fűzöld szauna

egy kalinka-fehér liget szélén. a sötétedés

lerövidíti a táplálékláncot, tudja az íz.

egy liget íze sok mindent tud az anyagról.

idős vagy? kérdezi a szem, és könyörtelenül

pislog. az arc éjszakáját zivatar mossa fel.

 

 

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: irodalom művészet riport Korpa Tamás BOCS arcai

A bejegyzés trackback címe:

https://bodvavolgy-cserehat.blog.hu/api/trackback/id/tr986758909

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.