HTML

Bódva-völgy - Cserehát Blog

Az ország egyik leghátrányosabb helyzetűnek mondott térségében rejlő lehetőségeket járjuk körbe gyakorlati szempontból. Hiszünk ebben a vidékben és szeretjük. Sőt, tenni is akarunk érte.

Friss topikok

Öntsünk tiszta vizet a pohárba - Értékek Borsodból, Abaújból és Zemplénből 1.rész - Kégl Ildikó rovata

2014.11.20. 17:03 BOCS Mentorprogram

Kégl_1. rész_Rakaca Forrás_1.jpg

Messzeföldön irigyelt termőföldjeink, értékes forrásaink gondoskodnak arról, hogy mi, magyarok, a világ legkiválóbb élelmiszereit fogyaszthassuk. Honfoglaló őseink nem akármilyen területen telepedtek le egykoron itt, a Kárpát-medencében. Gyönyörű hazánknak nincs olyan szeglete, amely ne ontaná bőséggel erdő-mező kincseit. A Tornai- dombság és a Szalonnai-hegység találkozásánál is fakadnak olyan források, amelyek kristálytiszta vízzel ajándékoznak meg bennünket. Nagyszüleink is ismerték ezeket a helyeket, fogyasztották is a természetes vizeket, csak ők még vödrökkel vonultak a forrásokhoz, amit az újabb generációknak már palackba zárva kínálnak. A Gömör-Tornai karszt ajándékát Palcsó László igyekszik megismertetni hazánk fiaival.

Kétségkívül a világ legtermészetesebb folyadéka a víz. Mi, magyarok, elmondhatjuk magunkról, hogy természetes vizeinket tekintvén is kimagasló helyen telepedtünk le, amikor a Kárpát —medencét válasz­tottuk. Számos forrás van a történelem viharában „összement" hazánk jelen­legi területén is, méghozzá olyanok, amelyek kristálytiszta, kiváló össze­tételű ásványianyag-tartalommal rendelkező vizekkel ajándékoznak meg bennünket. Az Aggteleki Nemzeti Park szomszédságában, a Gömör — Tornai -karszt vidékén járunk, hogy egy ámulatba ejtően szép környéken felfedezzük Palcsó László manufak­túráját, ahol palackba zárják a természet ezen csodáit. „Meggyőző­désem, hogy a forrásból fakadó, tiszta víz hatalmas érték, ezért valódi kincsként érdemes bánnunk vele" — mondja mély meggyőződéssel az ötven körüli férfi, miközben belépünk a hatalmas fűzfákkal körülölelt üzembe. A családi vállalkozás forrásvíz palackozója közvetlen a Rakacai-­tó partján van, csak az úttest választja el hazánk legnagyobb mesterséges víztározójától. A festői szépségű táj, a közel kétszáz hektáros tó és a manufaktúra közigazgatásilag Szalonnához tartozik, a falutól mintegy két kilométer választja el. A közgazdász végzettségű férfi Kazincbarcikán él, de minden nap ebben a csodás természeti környezetben dolgozhat. Meg is ragadja a módját, hogy saját maga is munkálkodjon, a családi vállalkozás ugyanis rá és fiára épül. Ezen kívül két környékbélinek ad munkát a forrásvíz palackozó, Szalonnáról és Martonyiból járnak ide az alkalmazottak.

Palcsó László egyébként alig két éve vette át a Rakacai-tó mellett, a forrás közelében felépített barátságos, kis üzemet, amit manufakturális jelleggel üzemeltet. Ez annyit jelent, hogy minimális gépesítést láthatunk az épületben, azok kapacitása is meglehetősen alacsony. Mindez nem véletlenül van így. A családi vállalkozás feje, kérdésünkre, hogy milyen a kút vízhozama, elmondja, „ez egy viszonylag kis kút, 3000 - 3500 liter/ nap a hozama. Így aztán más palackozókkal ellentétben mi csak egyetlen műszakban tudunk dolgozni! De jól van ez így. Ezt az alacsony vízhozamot bizonyos beavatkozásokkal lehetne ugyan növelni" — magyarázza a férfi, majd hozzáfűzi, neki azonban eszében sincs a természetet ilyen módon kizsigerelni.

Kégl_1. rész_Rakaca Forrás_palcso.jpg

 

„Azért nem csak gazdasági szempontok vannak a világon" — mondja határozottan. A természetes vizek közötti különbség egyébiránt elsődlegesen ásványianyag - és nyomelem tartalom, valamint kémhatás függvénye. „A mi vizünknek a legutóbbi mérések alapján 518 mg/ liter az ásványi anyag tartalma, ez viszonylag alacsonynak számít, Ph-értékét tekintve pedig enyhén lúgos víznek minősül. 7, 0 és 7, 4 közötti Ph- értéke okán nemcsak remek szomjoltó, de könnyen fogyasztható, frissítő is." Arról is mesél nekünk, hogyan kerül a palackba Gömör-Torna kincse. „Ez a forrás itt, egy felszínre feltörő, úgynevezett pozitív forrás, ennek vizét összegyűjtjük egy körülbelül öt köbméteres kútba, és onnan szivattyúzzuk fel egy mechanikai szűrőegységbe. Bár eredetileg is rendkívül tiszta a víz, palackozás előtt ezt a szűrést elvégzi a rendszer. Végül fél és másfél literes kiszerelésben palackozzuk a szénsavas, illetőleg a szénsavmentes forrásvizet. Ezek után már csak a címkézés, és a csomagolás jön" — sorolja. A Rakacai - tó mellett ugyanakkor nemcsak palackba zárva kínálják a forrásvizet, de ballonos verzióban is hozzá lehet jutni, ez utóbbi termékhez vízadagoló berendezést is kínálnak, melyek szódavíz készítésére is alkalmasak. A vízadagolókat a megvásárlás mellett bérelni is lehet, azok üzembe helyezése és töltése ugyancsak a családi vállalkozás profiljába tartozik.

„Bár nem én alapítottam az üzemet, de sokat invesztáltam a palackozóba" — mutat rá a férfi, aki két esztendeje döntött úgy, hogy elhagyja a pénzügyi pályát és közelebb kerül a természethez. Az ötven körüli férfi egy kazincbarcikai pénzintézetet vezetett, több mint másfél évtizedig. Tizenhat esztendő után határozta el, hogy vált. Ennek okát így foglalja össze, „azt gondolom, amit elérhettem azon a területen, elértem. Az utóbbi években nem nagyon motivált már az a típusú munka, nem is leltem benne örömömet." Aztán belépünk abba a helyiségbe, ahol a ballontöltés zajlik, ez már házigazdánk fejlesztésének köszönhető. Korábban ugyanis ilyesmivel nem foglalkoztak a manufakturális keretek között működő üzemben. Házigazdánk a berendezést mutatja, s közben magyaráz. „Ez itt maga a ballontöltő, ott láthatja az úgynevezett mozgó göngyöleget, ez az, ami oda - visszajár a felhasználó és köztem. És szaturáló gépünk is van, ami a szódát készíti. Ez is és a többi gép is magyar gyártmány! Ez sem utolsó szempont"— mondja Palcsó László. Beszélgetésünk során azt is megtudjuk, hogy az Alföldről került Borsod megyébe, de van kötődése ezen gömöri térséghez is, nagyszülei ugyanis a Losonci járáshoz tartozó, Mucsényben éltek (A trianoni békeszerződésig hivatalosan a település Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott -a szerk.).

Aztán újra az italpalackozásról beszélünk, ha úgy tetszik, visszaevezünk a forrásvizekre. A piacon jelenleg divatosnak számító ízesített ásványvizeket hozom szóba, mert őszintén érdekel, mi a véleménye mindezekről Palcsó Lászlónak, egy olyan üzletembernek, akit nem pusztán az anyagiak motiválnak. Bevallom neki, jómagam nem sokra tartom az ilyesmit, annak iskolapéldája, hogyan adjunk el mesterséges színezékekkel, aromákkal teli italt úgy, hogy közben annak természetességét, egészségre gyakorolt jótékony hatását hazudjuk! A férfinak ekkor felcsillan a szeme, majd így szól. „Van egy elképzelésem, amiről még keveseknek meséltem, de nagyon beleillik a beszélgetésünkbe. „Olyan víz elkészítésén töröm a fejem — ebben egy budapesti kutatóintézet van a segítségemre —, amely összekapcsolja a mi vízünk tisztaságát bizonyos gyümölcsök, bogyók vitamintartalmával. Kizárólag természetes kivonatokban gondolkodom, amelyek üdítőek, frissek." Olyan közönséget szeretne megszólítani leendő új termékével, akiknek fontos az egészségtudatosság. A férfi filozófiájáról beszélve elmondja, három vezérelve van, ez idáig is ementén fejlesztettek, ezek után is e mentén fognak kikísérletezni új ízeket. „Természetesség, egészség, forrásvíz" — sorolja, ez motiválja akkor, amikor a folyadékot palackokba tölti.

 

Kégl_1. rész_Rakaca Forrás_palackozo.jpg

 

Az új termék bevezetése kapcsán elmeséli, hogy tudományos felmérések segítségévek igyekeztek képet kapni arról, mekkora az ilyesmire az igény. „Készítettünk egy fogyasztói kutatást 2012 végén, ami azt az eredményt hozta, hogy van igény ilyesfajta italokra, különösképp azon fiatalok esetében, akikre a sportos életmód jellemző, s már egészen fiatalon odafigyelnek arra, hogy mit fogyasztanak." Megtudtuk, a sportolók mellett a fiatal családanyák körében van jelentős érdeklődés az ilyesmire. „Ebben az esztendőben kialakul a végső koncepció, jövő év elején talán már kijövünk az újdonságainkkal"— meséli.

Az értékesítésről szólván elmondja, „hatalmas az árharc az ásványvízpiacon, szinte semmi más nem számít, csak az, hogy néhány forinttal olcsóbb legyen az egyik termék, mint a másik. Nem is tudom, hogy van - e más ilyen területe az élelmiszeriparnak, ahol a silányat és a jó minőséget szinte azonos áron kínálják. Én ebbe az árversenybe nem akarok beszállni, ez a víz annál értékesebb — mutat rá a lényegre. „Jelentős helyi értékről van szó, kristálytiszta, finom italról, amit nem az árával kell reklámozni" — állítja határozottan. Mi pedig úgy véljük, amíg a manufaktúrát üzemeltető férfi így gondolkodik, addig baj nem lehet!

(Részlet  Kégl Ildikó Tárgyiasult gondolatok - Értékek Borsodból, Abaújból és Zemplénből című, 2014-ben megjelent könyvéből)

Szólj hozzá!

Címkék: forrásvíz manufaktúra Zemplén Kazincbarcika Borsod Szalonna Abaúj Kégl Ildikó BOCS Mentorprogram Palcsó László Rakacai-tó Értékek Borsodból Abaújból és Zemplénből

A bejegyzés trackback címe:

https://bodvavolgy-cserehat.blog.hu/api/trackback/id/tr896919007

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.