HTML

Bódva-völgy - Cserehát Blog

Az ország egyik leghátrányosabb helyzetűnek mondott térségében rejlő lehetőségeket járjuk körbe gyakorlati szempontból. Hiszünk ebben a vidékben és szeretjük. Sőt, tenni is akarunk érte.

Friss topikok

Tájegységi értékeink 11. rész: A tornanádaskai Hadik-kastély parkja és Magyarország legidősebb akácfája

2015.11.04. 18:00 Sári Anikó

Tudta Ön,

  • hogy a tornanádaskai Hadik-kastély parkjában található hazánk egyetlen karsztos területen kialakított arborétuma?
  • hogy ez az élőfagyűjtemény több mint 200 féle külföldi növény- és fafajt számlál?
  • hogy itt látható az ország legidősebb akácfája?

4071861.jpg

A kastélypark Hadik János idejében épült meg, korábban a mainál tízszer nagyobb volt. Az egykori tulajdonos a kastélypark kiépítéséhez távoli országok ritka növény- és fakülönlegességeit telepítette le, a park építéséhez pedig elismert külföldi szakembereket kért fel. A megfelelő talaj biztosításának érdekében még a Bácskából is hozattak termőföldet vasúton. A mai napig több mint 200 értékes külföldi növény- és fafaj honosodott meg itt. A kastélypark stílusában az nagyobbrészt az angol kertészeti irányzatokat tükrözi, de a kastély előterében és díszudvarán kialakított mértani formákkal a francia kertművészeti stílusokat egyaránt ötvözi.

A ma természetvédelmi védettséget élvező, az Aggteleki Nemzeti Park részét képző arborétum számos növénykülönlegességnek ad otthont (cirbolyafenyő, kaukázusi jegenyefenyő, hemlockfenyő, dubláz fenyő, tulipánfa). A legnagyobb különlegességet egy szabályos piramis alakú mamutfenyő jelenti.

(a beérkezett javaslattételi lap szövege alapján)

Fotó: mapio.cz

Szólj hozzá!

Címkék: kastély arborétum Aggteleki Nemzeti Park Értéktár Tájegységi érték

Tájegységi értékeink 10. rész: Martonyi pálos kolostor

2015.11.02. 18:00 Sári Anikó

Tudta Ön,

  • hogy a martonyi kolostor romja a legépebben megmaradt pálos kolostorrom Magyarországon?
  • hogy az ásatások során közel 400 darab faragott kőmaradvány került felszínre?

crw_7789.jpg

A Martonyi Háromhegyi Pálos kolostort 1341-ben szalonnai nemesek (Tekes család) alapították, majd 1399-től a Szalonnai család birtokába került a létesítmény. A templomot a Boldogságos Szűz tiszteletére építették. A szentély 3 oltárát János egri segédpüspök szentelte fel 1411-ben.

1550-es évek környékén vált lakhatatlanná, a törökdúlás idején. A kolostor történetéről kevés információ maradt fent.

1996 decemberében az objektum az Aggteleki Nemzeti Park tulajdonába került. A templom belsejében két 140 éves bükkfa állt, viszont a még viszonylag jó állapotban lévő oromfalak védelme érdekében kivágásukra került sor. 1998-ban megkezdődött a templomhajó és a szentély nagyobb részének, valamint az épület külső oldalának feltárása. Az ásatások során felszínre került 400 darab faragott kőmaradvány egy része a későbbi rekonstrukciók során visszakerült a megerősített falba. Mára már eltávolították a templomhajóban felgyülemlett földhordalékot, lehatárolták a padlószintet és tetőt emeltek az épület hajószerkezete felé.

A kolostort gyönyörű természeti környezet övezi, az Országos Kék Túra útvonala is érinti. Ha még nem járt arra, érdemes felkeresni!

(a beérkezett javaslattételi lap szövege alapján)

Fotó: Laki-Lukács Boldizsár

Szólj hozzá!

Címkék: pálos Aggteleki Nemzeti Park Értéktár Tájegységi érték

Tájegységi értékeink 9. rész: Esztramos-hegy

2015.10.26. 18:00 Sári Anikó

Tudta Ön,

  • hogy az Esztramos szó jelentése: „különleges”?
  • hogy a hegy belsejében több barlang is található, melyek az UNESCO világörökség részét képezik?
  • hogy a Rákóczi-barlang hazánk egyik legizgalmasabb barlangtúráját kínálja?

esztramos_01.jpg

A hegyen két község osztozik, déli fele Bódvarákóhoz, északi fele Tornaszentandráshoz tartozik. Messziről kilóg a környezetéből, tetejét a kőbányászat során lebányászták. Valamikor legmagasabb pontja 380m volt, ma már csak 349 m, de a legnagyobb részét 312-re gyalulták le. 

Régészeti leletek alapján már az ókorban használta az ember az itt talált vasércet, a honfoglalás korában hazánk egyik vasműves központja, 1847-ben Fényes Elek is említést tesz az itteni vasércbányászatról. Nagyon jó minőségű vasérc található itt, a kőzet vastartalma átlagosan 81-85% volt. A komolyabb vasérctermelés a 20. században folyt, ekkor a Diósgyőri Állami Vasgyár termeltette és dolgozta fel a vasércet.

Ez az egyetlen csonkahegy a környéken, rengeteg látnivalót rejt a mélyben és a felszínen egyaránt. Tetejéről gyönyörű a kilátás nyílik a Bódva völgyére. Mivel karsztos képződményről van szó, több barlang is rejtőzik a hegy gyomrában. Ezek közül a leghíresebb a Rákóczi-barlang, a II. sz. Rákóczi-barlang, vagy más nevén Surrantós-barlang, illetve a hegy felső részében található Földvári Aladár-barlang (1964), mindhármat a bányaművelés következtében fedezték fel.

Az Esztramos belsejében található Rákóczi-barlangra az 1920-as években bukkantak, eleinte meddőhányónak használták évtizedeken keresztül. Egy mesterséges tárón közelíthető meg, 2006-tól bárki számára látogatható. Országszerte ismertté 2002 januárjában vált, amikor egy barlangi búvár a mélyében rekedt. Szilágyi Zsolt 118 órát (5 napot) töltött a föld mélyén, sötétben, kb. 10 fokban, élelem nélkül.

(a beérkezett javaslattételi lap szövege alapján)

Fotó: Laki-Lukács Boldizsár

Szólj hozzá!

Címkék: barlang bányászat Aggteleki Nemzeti Park Értéktár Tájegységi érték

Tájegységi értékeink 8. rész: A szinpetri óriás könyv

2015.10.24. 18:00 Sári Anikó

Tudta Ön,

  • hogy a világ egyik legnagyobb nyomtatott könyve Szinpetriben található?
  • hogy a könyvet lapozgatva a térség természeti és kulturális értékeit ismerhetjük meg?

vilaglegnagyobbkonyve.jpg

A világörökség részévé vált természeti kincseink és kulturális örökségünk mellett a Bódva-völgy és Cserehát tájegység a világ egyik legnagyobb könyvével is büszkélkedhet. Az egyedülálló művészeti alkotás, melyet a Guinness World Records 2010-ben hivatalos oklevéllel ismert el, Szinpetriben tekinthető meg. A 4,18 x 3,77 méteres, 346 oldalas könyv 1420 kg-ot nyom. Az Aggteleki Nemzeti Park területéhez való kötődésről nem csak lelőhelye, hanem a könyv tartalma is tanúskodik, hiszen az óriási lapok bemutatják a Nemzeti Park flóráját és faunáját, a térség településeinek népi építészetét és hagyományait, valamint a híres cseppkőbarlangokat.

A könyvet, melyen éveken keresztül huszonhat szakember dolgozott, 2010-ben helyezték el az egykor romos magtárból modern kiállítóhellyé alakított épületben. A műveletet a könyv méretéből adódóan csak a tetőn keresztül, daru segítségével tudták megoldani, mely önmagában is egyedülálló teljesítménynek számít. A könyvóriás lapozható és teljesen betölti egy valódi könyv funkcióját. A lapokat hagyományos kódexkötési technikával kötötték, és a 346 lap egyetlen ív papírból készült. A marhabőrrel bekötött és fémveretekkel összefogott faborítók impozáns látványt nyújtanak, az elülső borítón pedig az Aggteleki Nemzeti Park szimbóluma, a szalamandra látható.

A kiállítóhelyen a Nagy Könyv mellett könyvészeti kiállítás is megtekinthető – a látogatók betekinthetnek a nyomtatás történetébe, technikai fortélyaiba és akár a kézi nyomtatást is kipróbálhatják. Egyházi könyvkiállítás és működő papírmalom is gazdagítja a repertoárt, a malmot a Jósva-patak vize hajtja meg.

(Gyalai Zsófi)

Fotó: Laki-Lukács Boldizsár

Forrás: www.hazaiturizmus.blogspot.huwww.legnagyobbkonyv.hu

Szólj hozzá!

Címkék: turizmus Guinness Aggteleki Nemzeti Park Szinpetri Értéktár Tájegységi érték

Tájegységi értékeink 7. rész: Rakaca-víztározó

2015.10.22. 18:00 Sári Anikó

Tudta Ön,

  • hogy a Rakaca-víztározó létrehozásának idején az ország legnagyobb mesterséges tava volt?
  • hogy a tó adottságait tekintve alkalmas lenne országos vagy akár nemzetközi horgászversenyek megrendezésére is?

rakaca-to-mcs.jpg

A Rakaca-víztározó 1968-ban jött létre a Rakaca-patak völgyzárógáttal való felduzzasztásával. A borsodi iparvidék vízigényét volt hivatott kiszolgálni azáltal, hogy a Borsodsziráki partiszűrésű kutakat, a Bódva folyó egyenletes vízhozamát segíti. Mára mesterséges mivoltáról csak a 840 méter hosszú völgyzárógátja árulkodik.

rakaca-viztarozo.jpg

Meszes és Szalonna községek között található, területe 200 Ha. Kedvező geológiai adottságokkal rendelkezik: délen a nem karsztosodó mészkő, északról és keletről az agyag nem engedte szivárgásnak a tározott víztömeget. Délpartja romantikus, hiszen az erdővel érintkezik. Élővilága változatos, gazdag, vízben és szárazon magas a biodiverzitás. Vize mindig tiszta, az elárasztott völgyben az élet utat tört magának.

rakaca-to2-mcs.jpg

A észak-borsodi régió, a Bódva-völgyének bemutatása nem lehet teljes a víztározó elhagyásával. Szerves része volt, szerves része most, s lehet a jövő generációk életének, akár több területen is: a térség turizmusának egyik pillérévé válhat. Természeti környezete, tájképe páratlan, említhetjük itt a fotózásra, filmezésre érdemes természeti képek gazdagságát. Mindemellett a vízzel, természettel kapcsolatos sportok színhelyeként is jól szolgálhat (úszás, kajak, kenu, horgászat, tájfutás, kerékpározás, stb.)

A Rakaca-víztározó igazi lelke, éltetője: az ember. A Bódva-völgy, a Cserehát aprófalvas népei és az ország sok-sok pontjáról ide pihenni érkező emberek tették élővé ezt a helyet. Amikor 1962 márciusában megtelt a meder, pár év múlva üdülők épültek, tudósok vizsgálták a tó élővilágát. Hamar az ország egyik gyöngyszemévé és országosan kedvelt üdülőhelyévé vált, amely mára több odafigyelést és ápolást igényel.

(A beérkezett javaslattételi lap szövege alapján)

Fotók (a megjelenés sorrendjében): Mészáros Csaba, Laki-Lukács Boldizsár, Mészáros Csaba

 

Szólj hozzá!

Címkék: turizmus Rakacai-tó Értéktár Tájegységi érték

Tájegységi értékeink 6. rész: RAKACA FORRÁS - Természetes Forrásvíz

2015.10.16. 18:00 Sári Anikó

Tudta Ön,

  • hogy a forrás vize egy természetesen úton felszínre törő karsztvíz, amely bakteriológiai tisztasága és kiváló kémiai jellemzői miatt minden korosztály által korlátlan mennyiségben fogyasztható?
  • hogy a palackozott „természetes forrásvíz” fertőtlenítőszert, tartósítószert és adalékanyagokat nem tartalmaz, hiszen a természetesen tiszta forrásvízben nincsenek vegyi anyagokkal elpusztítandó káros összetevők, és természetes mikrobiológiai tisztasága miatt nincs szükség a vegyi kezelésére?
  • A „természetes forrásvíz” megbízható minőségét és tisztaságát akkreditált laboratóriumokban rendszeresen ellenőrzik?
  • hogy palackozott természetes forrásvíz elnyerte a "GÖMÖR – TORNA ÉRTÉKE" megjelölést?

 img_5764_res_0.jpg

A RAKACA FORRÁS Kft-t 2012-ben alapítottuk magyar tulajdonú családi vállalkozásként azzal a szándékkal, hogy a Gömör – Tornai karszt, közelebbről a Tornai dombság és a Szalonnai hegység találkozásánál fakadó természetes forrás kitűnő vizét ismertté tegyük a térségben. Ezen keresztül pedig munkát, megélhetést biztosítsunk néhány itt élő család számára.

Úgy gondoljuk, hogy a forrásból fakadó, természetes formájában is fogyasztható kristálytiszta víz nagy kincs, és ezzel a kinccsel érdemei szerint kell bánni. Meggyőződésünk szerint ez a természetes forrásvíz egy helyi érték. Összetétele, stabilitása, ízvilága azzá teszi. Ezért lehet egyik büszkesége a térségnek a forrásvíztől is sokkal jelentősebb más helyi érték mellett. E forrás vízére is joggal lehetünk büszkék, és ezen keresztül egy kicsit magunkra is.

Miért ne fejezhetnénk ezt ki azzal is, hogy mi ezt fogyasztjuk, és ezzel kínáljuk a hozzánk érkezőt? Amikor valaki a "sajátjával" kínálja vendégét, üzleti partnerét – azt az embert már lényegében megnyerte magának. Ne irigykedjünk az összetartozás, egymásra épülés szép példáira más vidékeken, hanem valósítsuk meg mi, itt és most!

Családi manufaktúránk küldetésének tekintjük, hogy egyre többen megértsék ezt a törekvést, és érezzék az ebben rejlő - a termék egyszerű eladásán lényegesen túlmutató – tudati, közérzeti, közösségépítő lehetőséget. Mi abban is bízunk, hogy a helyi vállalkozások, a térség vezetőinek és civil szervezeteinek egymást segítő összefogása tudja leginkább támogatni ennek megvalósulását.

Azt is reméljük, hogy aki a Rakaca Forrás vizét issza, kíváncsivá válik a forrás szűkebb és tágabb környezetére is.

Palcsó László

Szólj hozzá!

Címkék: forrásvíz Szalonna Palcsó László Rakacai-tó Értéktár Tájegységi érték

Tájegységi értékeink 5. rész: Edelényi Kastélysziget

2015.10.14. 18:00 Sári Anikó

Tudta Ön,

  • hogy a kastélyt 1716-ban egy francia gróf, Jean-François L’Huillier kezdte építtetni?
  • a kastély volt az Esterházyak, a Dessewffyek, majd hosszú ideig a Coburg család tulajdonában is?
  • a romos állapotú épületegyüttest 2009-ben a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának felügyelete alatt kezdték felújítani?

 kastely-gyzs.JPG

Az évszázadok viharaitól megviselt Esterházy-Coburg kastély újra az őt megillető pompában tündököl az edelényi Kastélyszigeten. Mindez egy éveken át tartó, 2,4 milliárd forintos beruházás eredménye, melynek keretében a kastély külső és belső terei is felújításon estek át, valamint megtörtént az 5 hektáros park rehabilitációja is. Az értékes barokk falfestményeket, melyek hat termet díszítenek, és az iglói Lieb Ferenc munkái, szintén restaurálták.

kastelybent-mcs.jpg

A kastély fénykorát a XVIII. század harmincas éveitől a XIX. század első évtizedeiig élte, mely időszak alatt az éppíttető L’Huillier unokája, Ludmilla és második férje Esterházy István gróf, majd a Dessewffyek birtokában volt. Jelentős átalakításokat eszközöltek ezekben az évtizedekben az épületen, mely így elnyerte végső barokk és rokokó jegyeit.

Az 1820-as évek után beköszöntő Coburg korszakban főúri rezidenciának már nem használták, volt viszont cukorgyár (az ország első cukorgyára) és járási bíróság is. A kastély és a birtok, a kertekkel együtt lassú romlásnak indult, több barokk gazdasági épületet elbontottak. Végül 1910 és 1913-ban neobarokk stílusú átalakításokat és felújításokat végeztek az épületen, és az emeleten lakásokat alakítottak ki.

kastely-llb.jpg

1928-ban a kastély állami tulajdonba került, és az alsó szint börtönként funkcionált, a járási bíróság továbbra is itt üzemelt, de igen dicstelen módon még tyúkok tartására is használták az egykor pompás falfestményekkel díszített termeket. A’80-as évek közepe után a kastélyt kiürítették, és az épület romlása felgyorsult, mígnem 2009-ben megkezdődött az ekkor már a Forster Központ kezelésében álló kastély felújítása.

kastely-mcs.jpg

A modern kiállítóhelyként, rendezvényközpontként üzemelő, újjászületett kastély a Galyaság és Cserehát turisztikai fellendítésének egyik kulcsfontosságú szereplőjévé lépett elő, és fontos szerepet tölt be a térség kulturális életében. 

(Gyalai Zsófi)

Forrás: www.edelenyikastelysziget.hu

Fotók (a megjelenés sorrendjében): Gyalai Zsófia, Mészáros Csaba, Laki-Lukács Boldizsár, Mészáros Csaba

Szólj hozzá!

Címkék: turizmus kastély Értéktár Edelényi Kastélysziget Tájegységi érték

Tájegységi értékeink 4. rész: Kalász László költészete

2015.10.09. 18:00 Sári Anikó

Tudta Ön,

  • hogy Kalász László első verse 9 éves korában jelent meg Kassán?
  • hogy a debreceni egyetemre felvételi eljárás nélkül jutott be egy tanulmányi versenyen József Attiláról írt munkája eredményeként?
  • hogy a múcsonyi iskola és a perkupai művelődési ház az ő nevét viseli?
  • hogy meszes község tisztelete jeléül oszlopot állított, a  tokaji írótáborban pedig fát ültettek a költő emlékére, emellett Szalonnán a Gedeon-kastély falán és az edelényi gimnáziumban is emléktábla őrzi nevét?
  • hogy a szalonnai református templom parókiáján, a Bódva-völgyi alkotókat bemutató kiállításon az ő munkásságáról is képet kaphatunk?

kalasz.jpg

Kalász László 1933. február 3-án született Perkupán. Népdalok és mesék között nőtt fel. Nagy hatással volt rá a Kalevala képgazdagsága, ritmusa, a Bibliát már gyermekként olvasta.

Az elemi iskolát Perkupán végezte, majd Miskolcon a Kun József utcai polgári iskolába került, ahol a második világháborús front miatt magántanuló lett. A frontot gyermekként élte meg. A közeli hegyek mögül süvítettek a németek bombázásai, látta a falba csapódó szilánkokat. A veszély elől a lakásuk alatti betonfedezékű pincébe menekültek.

A Lévay József Gimnáziumban tanult tovább, majd a népi kollégium megszűnése után rövid ideig a mezőkövesdi 1. László Gimnáziumban. Miskolcon szabadegyetem volt, ezért visszajött az akkori Fráterba, a későbbi Földes Ferenc Gimnáziumba, ahol 1952-ben érettségizett.

Nagyon szeretett rajzolni, képzőművészeti főiskolára készült. Leginkább emberi arcokat rajzolt, de szívesen festett tájképeket és csendéleteket is. Úgy vélte, a versírás és a festés egyaránt képalkotás, a kettő közül végül a versírást választotta. Szívesen olvasta Arany János Toldiját, Sinka István, Mikszáth Kálmán, Jókai Mór, Vajda János, Nagy László, Rimbaud-, Jeszenyin műveit.

A debreceni egyetem bölcsészettudományi karán tanult tovább. Ismert lett Debrecen irodalmi életében, elsőként az Anyámnak kontya van, a Szarvuk hegyével, a Harminc hattyútojást leltem című verseivel. Az Építünk című folyóirat közölte először költeményét, később az ország valamennyi folyóirata - Kortárs, Alföld, Új Írás, Jelenkor, Kritika, Élet és Irodalom, Tiszatáj - szívesen jelentette meg verseit.

Fontos volt számára az őszinteség, verseiben a társadalom életét, azt az emberi légkört kívánta felmutatni, ami körülveszi. 1956 otthon, Perkupán érték a költőt. Édesapjának, aki a megyei útbiztosságnál dolgozott, sokat segített az utak karbantartásában. Nem véletlen, hogy a “kő” költői motívumként, sorsmetaforaként épült be költészetébe.

1957-ben Hajdúszovátra került szaktanítónak, ahol magyart és rajzot tanított. Megismerkedett Kozma Antónia tanítónővel, akivel 1958-ban házasságot kötöttek. Együtt érkeztek vissza a szeretett szülőföldre. Meszesen laktak egy évig, majd Szalonnán telepedtek meg. Három gyermekük született: László, Antónia és Zoltán. A Sárospatakon tanítói oklevelet szerzett költő tanítóként dolgozott 1982-ig. Teljes óraszámban, sokszor délelőtt és délután is, napi 10 órában dolgozott, megtörtént, hogy összevont osztályban 57 gyereket tanított. A hangszalagján keletkezett elváltozás miatt 1982-től könyvtárosként tevékenykedett tovább.

Tanítói munkája mellett a Napjaink című folyóirat versrovatának szerkesztője volt. Az ország irodalmi, képzőművészeti törekvéseit figyelve, leveleivel több kiváló költőt, írót nyert meg a folyóiratnak. Lakása mindig nyitva volt a folyamatosan érkező látogatók, költőtársak, verskedvelő barátok előtt. Derűs, karizmatikus egyénisége mindig felpezsdítette a körülötte tartózkodók hangulatát. Felfokozott érzelmi életének az is része volt, hogy minden ember gondja mélyen megérintette. Gyönyörűen énekelte a magyar népdalokat. Sokat járt szerte az országban irodalmi rendezvényekre, így Budapestre az Írószövetségbe, a Debreceni Irodalmi Napokra, a Tokaji Írótáborba.

A Bódva-völgyet - Cs. Varga István szerint - a magyar irodalom térképére rajzoló költő 1999. január 25-én otthonában halt meg. Síremléke Perkupán található.

800px-kalasz_laszlo_siremleke.jpg

Távol a világtól, egyívású társak nélkül teremtette meg költői életművét. "A dombok ölelése oly erős, hosszadalmas, hogy olykor szorításnak is beillenék – vallotta a költő –. E táj lett bölcsőm, végtelen repülőtereim tájnyi völgyei, dombjai elrugaszkodáshoz támaszok. Bánatok, csalódások idején biztos menedék. Mércéje vágyaimnak. Embereinek gondja-baja fundamentumom, melyre építgettem céljaimat, sorsomat. Indulataim innen fakadtak, ebből a kőbordás életből, s nőttek szívós boróka-gondolatokká. S ez a vidék küldte, bárhol voltam is, édesanyám csomagjával a türelmet, dacot, kényszerű hallgatások idején, s a türelmetlenséget. Most itt élek megint. A dombok ölelése már szorításnak is beillenék. Van börtöne is a szeretetnek és kínja. Önző tartóztatása elzár a világtól, lábnyomvilágot kínálgat helyette. S hogy ismerem már. Emberei életét, gondolatát. Újat nemigen tud mutatni. Talán az emlékezés tehetné szivárványosabbá, és szépítő patinát a távolság rakhatna rá. Hétköznapok - mondhatnám. S élet ez is. Itt a szelek a hegyekből jönnek, jól megszűrve a tölgy- és fenyőerdők sűrűjén. Jó, üde, egészséges itt a levegő. Szeretnék már kormot lélegzeni, s hogy tágabb szelek bugyogtatnák ingemet.”

Részletek Kalász Antónia írásából

Fotó: Töltéssy Zoltán (Kalász László síremléke)

Szólj hozzá!

Címkék: vers irodalom Szalonna Értéktár Tájegységi érték

Tájegységi értékeink 3. rész: Kockás liliom

2015.10.07. 18:00 Sári Anikó

Tudta Ön,

  • hogy a Fritillaria meleagris a Vörös Könyv szerint aktuálisan veszélyeztetett növény?
  • hogy a Bódva-völgy nedves kaszálóin kora tavasszal szerencsére még nagy tömegben virít?

kockas_liliom.jpg

A kockás liliom nevét a lila-fehér sakktáblamintás, harangszerű virágai után kapta. A nedves területek ritka növényfajai között említhető, a huzamosabb vízborítást azonban nem tűri.

A Bódva-völgy Szendrőtől Hidvégardóig terjedő szakaszán nyers öntéstalajok borítják a felszínt. A keményfás ligeterdők és láperdők helyén kialakult láprétek és mocsárrétek a legértékesebb élőhelyek az itt előforduló védett és ritka faj, a kockás liliom számára. Erdőszegélyekben fordult elő a legnagyobb tömegben, de a hozzá tartozó nedves réteken is nagy tőszámmal képviseltette magát.

p4132843.jpg

E ritka növény értéktárba történő felvétele indokolt, hiszen meg szeretnénk menteni az utókor számára. Az itt élőknek meg kell ismerniük, milyen eszmei értékkel bír, védettségét tudatosítani kell felnőttel és gyermekkel egyaránt.

(a beérkezett javaslattételi lap szövege alapján)

Fotók: Mészáros Csaba

Szólj hozzá!

Címkék: védett Szendrő Értéktár Tájegységi érték Hidvégardó

Tájegységi értékeink 2. rész: Halotti beszéd és könyörgés

2015.09.30. 16:00 Sári Anikó

Tudta Ön,

  • hogy a Halotti beszéd és könyörgés a legkorábbi latin betűs, teljes egészében magyar nyelvű szövegemlék?
  • hogy ilyen jellegű beszédminta ebből a korból csak német nyelvterületen maradt fenn?
  • hogy ez a szövegemlék Európai viszonylatban is jelentős, ugyanis a halotti beszédek műfaja csak a reformáció idején vált általánossá?

halotti_beszed2.jpg

 

Keletkezése az 1192 és 1195 közötti időszakra (III. Béla korára) tehető. Egy latin nyelvű egyházi könyvben, az úgynevezett Pray-kódexben található, amit valószínűleg a Bódva-völgy - Cserehát vidékén található Boldván, az Árpád-kori bencés monostorban írtak.

A kódex tulajdonképpen a miséző pap könyörgéseinek gyűjteménye, főként latin nyelvű szövegeket tartalmaz. A régi magyar írással készült szöveg a 136. lapon maradt fenn. Két részből áll: egy 26 soros temetési beszédből (a kódex következő oldalán található latin szöveg szabad fordításából), valamint egy 6 soros könyörgésből (a néhány oldallal előrébb található latin szöveg pontos fordításából). Összesen 190 magyar szót tartalmaz.

A szöveget másolták, tehát feltételezhető, hogy már korábban is létezett. Első felfedezését Schier Xystus Ágoston rendi szerzetesnek tulajdonítják. Nyilvánosan elsőként Pray György jezsuita szerzetes számolt be róla 1770-ben, amikor egy hétsoros szemelvényt publikált belőle. Teljes szövegét rendtársa, Sajnovics János tette közzé 1771-ben.

Az eredeti dokumentumot jelenleg az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában őrzik.

 

Forrás: https://hu.wikipedia.org

Szólj hozzá!

Címkék: irodalom Boldva Értéktár Tájegységi érték