Sorozatunkban a BOCS Mentorprogramból kinőtt Bódva-völgy és Cserehát Turizmusáért Egyesület tagjait mutatjuk be.
Ez alkalommal Budinszki Istvánt, szervezetünk egyik alelnökét, a Bódva Menti Zöldút gondolatának felvetőjét ismerhetjük meg közelebbről.
Szülővárosod? Hogyan kötődsz a Bódva völgyéhez?
Mivel Szendrő „egyelőre“ kórházzal és szülészettel nem rendelkezik, így Kazincbarcika lett a szülővárosom. Állandó lakhelyem a Bódva hazai szakaszának közepén elhelyezkedő Szendrő, azonban a munkám a fővároshoz köt. Hiába élek Budapesten, önmagam mindig szendrőiként definiálom, illetve fontos számomra a tájegységi identitás is, hiszen nemcsak az ember formálja a tájat, hanem a táj, a „térség“ is formálja az embert.
Mit tartasz a legrosszabb dolognak a Bódva völgyében?
Sajnos térségünket a periféria területek jellegzetességei hatványozottan jellemzik: megszűnő munkahelyek, romló eltartó képesség, elvándorlások, tudásában leszakadó népesség, rossz elérhetőség, fejletlen infrastruktúra, stb. A települések az EU egyik legfejletlenebb régiójának is a perifériáján „élik" a leszakadó magyar kistelepülések életét. A mindennapokból hiányzik a térség táji-, természeti és szellemi örökségének az ismerete, megélése. A térségben élők gondolkodásmódja, elégedettsége és alkalmazkodóképessége véleményem szerint teljesen más képet mutatna, ha ismernék és használnák azokat az értékeket, amelyekkel a térség valójában rendelkezik.
Mit szeretsz a legjobban a térségben?
Ugyanakkor pont a nyugalom, a periférián való lét, a kapcsolatok, közlekedési folyosók hiánya az, ami a természeti örökség konzerválásával vonzóvá teszi a térséget. A táji-, és természeti értékek mellett azonban kiemelkedően gazdag szellemi és épített örökséggel rendelkezünk. Ezekre a sajátos, az identitást meghatározó értékekre építve lehetséges az itt élők életének megújítása. A Bódva völgyének adottságai, hagyományai alapján megtalálhatjuk azokat a forrásokat amelyek a települések működéséhez szükséges eszközöket biztosítják.
Az eddigi tapasztalataid alapján szerinted mi hozhatna változást abban, hogy növekedjen az emberek jól-léte, elégedettsége a térségben?
A térség jól-létének megteremtésének alapját sokan kizárólag csak a pénzben látják, azonban a gazdasági növekedést meghatározó tényezők közül a pénztőke az amelyik meglehetősen korlátozottan áll rendelkezésünkre. Korunk gazdasága, gyorsan növekvő világcégei pedig azt mutatják, hogy a tudás a tőke meghatározó formája, és a gazdasági növekedés elsősorban a tudásakkumuláció mértékétől függ. Elsősorban az innovációra törekvő, a meglévő táji-, szellemi örökségre épülő tudás „előállítása“ és hasznosítása hiányzik térségünkből, amely a pénzforrások hiányában rejlő korlátok leküzdésével, a meglévő táji erőforrásokra építve, minimális befektetésekkel lendítheti előre az emberek jól-létét.
A térséget, tájat egyedül a „benne dolgozó“ azt hasznosítani képes ember tudja megmenteni és fenntartani. A különböző hivatalok, hatóságok, szervezetek, térségfejlesztési koncepciók önmagukban hatástalanok. A legfontosabb – véleményem szerint – a térségi tudásra építve az itt élők képzése, támogatása, azaz a képességmegtartó népesség megteremtése.
Miért csatlakoztál a Bódva-völgy és Cserehát Turizmusáért Egyesülethez? Miért tartod jónak ezt a kezdeményezést?
A Bódva völgy jövőjének a múlt értékein történő alakítása véleményem szerint csak szoros együttgondolkodás, együttműködés eredményeként jöhet létre. Ennek megfelelően fontos minden alulról jövő kezdeményezés, amely összefogja és közös cselekvésre sarkallja az itt élőket és a térséghez kötődőket.
Mivel foglalkozol?
Jelenleg a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány munkatársaként dolgozom, korábban a vidékfejlesztés területén közösségi kezdeményezésekkel foglalkoztam. A Szendrői Várbarátok Egyesülete alapító tagjaként közel tíz éve több-kevesebb sikerrel nagy hangsúlyt fektetünk a helyi összefogás kialakítására, igyekszünk közelebb hozni a térség lakóit a várak és a Bódva völgy történelméhez.
Ha nyernél 1 milliárd forintot a lottón, mihez kezdenél?
Mint sokan másoknak, nekem is pontos forgatókönyvem van arra az esetre, ha ekkora összeget nyernék. Természetesen a saját egyéni céljaim mellett a közösség támogatását is fontosnak érezném, persze nem függetlenül önmagam jól-lététől, megelégedettségétől.
Hogyan képzeled el magadat/térségünket 20 év múlva?
Bízom benne, hogy 20 év múlva olyan térségben élünk majd, ahol a vállalkozó szellemű „mozgásképes réteg" már nem a térségből indul el, hanem a térségbe jön, tér vissza, köztük én is.
Melyik három könyvet, filmet, zenét vinnéd magaddal egy lakatlan szigetre?
Mivel úgy „kell“ egy lakatlan szigetre költöznöm, hogy zenét és filmet is magammal vihetek, tehát elektromosság is rendelkezésemre állna, így igyekeznék egy laptopra olyan filmeket és előadókat is összeválogatni, amelyeket még nem ismerek, hiszen rengeteg időm lesz ezeket felfedezni. Könyvek helyett is az elektronikus könyvolvasómat vinném magammal, rajta olyan írók műveivel, mint Robert Merle, Orhan Pamuk, José Saramago, Lakatos Menyhért...
