Tudta Ön,
- hogy az Esztramos szó jelentése: „különleges”?
- hogy a hegy belsejében több barlang is található, melyek az UNESCO világörökség részét képezik?
- hogy a Rákóczi-barlang hazánk egyik legizgalmasabb barlangtúráját kínálja?
A hegyen két község osztozik, déli fele Bódvarákóhoz, északi fele Tornaszentandráshoz tartozik. Messziről kilóg a környezetéből, tetejét a kőbányászat során lebányászták. Valamikor legmagasabb pontja 380m volt, ma már csak 349 m, de a legnagyobb részét 312-re gyalulták le.
Régészeti leletek alapján már az ókorban használta az ember az itt talált vasércet, a honfoglalás korában hazánk egyik vasműves központja, 1847-ben Fényes Elek is említést tesz az itteni vasércbányászatról. Nagyon jó minőségű vasérc található itt, a kőzet vastartalma átlagosan 81-85% volt. A komolyabb vasérctermelés a 20. században folyt, ekkor a Diósgyőri Állami Vasgyár termeltette és dolgozta fel a vasércet.
Ez az egyetlen csonkahegy a környéken, rengeteg látnivalót rejt a mélyben és a felszínen egyaránt. Tetejéről gyönyörű a kilátás nyílik a Bódva völgyére. Mivel karsztos képződményről van szó, több barlang is rejtőzik a hegy gyomrában. Ezek közül a leghíresebb a Rákóczi-barlang, a II. sz. Rákóczi-barlang, vagy más nevén Surrantós-barlang, illetve a hegy felső részében található Földvári Aladár-barlang (1964), mindhármat a bányaművelés következtében fedezték fel.
Az Esztramos belsejében található Rákóczi-barlangra az 1920-as években bukkantak, eleinte meddőhányónak használták évtizedeken keresztül. Egy mesterséges tárón közelíthető meg, 2006-tól bárki számára látogatható. Országszerte ismertté 2002 januárjában vált, amikor egy barlangi búvár a mélyében rekedt. Szilágyi Zsolt 118 órát (5 napot) töltött a föld mélyén, sötétben, kb. 10 fokban, élelem nélkül.
(a beérkezett javaslattételi lap szövege alapján)
Fotó: Laki-Lukács Boldizsár
