Tudta Ön,
- hogy a Világörökség részét képező barlangokat már 1549-ben említi a híres baseli utazó, egyben királyi tanácsos és szepesi kamarás, Georg Wernher?
- hogy a barlangrendszer jelenleg több, mint ezer barlangjáról tudnak a kutatók, és számuk folyamatosan bővül az újabb felfedezések tükrében?
- hogy a barlangok több tízmillió éves földtani folyamatok eredményei, és ezek a folyamatok a mai napig aktívak és formáló erejűek?
Valóban, az Aggteleki- és Szlovák-karszt barlangjai már évszázadok óta nyújtanak feledhetetlen élményt az idelátogatóknak, és úgy gondolunk rájuk, mint rendkívüli, megőrzendő természeti kincsünkre. De a régészeti kutatások fényében azt is tudjuk, hogy az ember már évezredekkel ezelőtt is ismerte a barlangokat, és amellett, hogy szállást és menedéket nyújtottak, miért is ne képzelhetnénk el, hogy őseink – fáklyáik fényénél – hasonló ámulattal tekintettek a cseppkövek szépségére, mint a mai turisták ezrei.
A földtani egységet képező, ámde két ország területén fekvő barlangrendszer a mérsékelt égövi közép-hegységi karsztosodás egyik legkiemelkedőbb és legösszetettebb példája, mely biológiai, geológiai, őslénytani értékekben is rendkívül gazdag. Az állandó, plusz 10 °C fokos hőmérséklettel rendelkező barlang egyedülálló állatvilágnak ad otthont – sokan nem is hinnék, milyen gazdag fauna képes kialakulni és megőrződni az örök sötétség birodalmában. A barlangokban denevérek, a csak itt honos barlangi vakrák és egyéb teremtmények élnek.
A cseppkőbarlangok a rendkívül magas páratartalomnak és a teljesen pollenmentes levegőnek köszönhetően kiválóan alkalmasak légúti megbetegedésben szenvedők kezelésére is. A Vecsembükki-zsomboly a karszt legmélyebb függőleges barlangképződménye, a Kossuth- és Vass Imre barlangok pedig aktív patakosak. A szlovákiai rész egyik különlegessége a Szilicei-jégbarlang, amely a mérsékelt égövön legdélebbre elhelyezkedő jégbarlang.
A karszt területére látogatók számos felszíni és föld alatti túra közül választhatnak, a rövid, könnyű informatív barlangsétáktól kezdve a kalandosabb és megerőltetőbb programokig.
Az UNESCO Világörökségi listájára a karsztrendszer 1995-ben került fel, emellett hungarikumként is számon tartjuk, tehát e nemzeti értékünk az értéktárpiramis csúcsán foglal helyet. Úgy véljük a Bódva-völgy és Cserehát Értéktárát is méltóképpen gazdagítja, mint egyedülálló természeti érték és mint a térség egyik legkiemelkedőbb turisztikai vonzereje.
Forrás: www.vilagorokseg.hu, www.hungarikum.hu, www.anp.hu
Fotó: www.huntours.eu
