Tudta Ön,
- hogy a Halotti beszéd és könyörgés a legkorábbi latin betűs, teljes egészében magyar nyelvű szövegemlék?
- hogy ilyen jellegű beszédminta ebből a korból csak német nyelvterületen maradt fenn?
- hogy ez a szövegemlék Európai viszonylatban is jelentős, ugyanis a halotti beszédek műfaja csak a reformáció idején vált általánossá?
Keletkezése az 1192 és 1195 közötti időszakra (III. Béla korára) tehető. Egy latin nyelvű egyházi könyvben, az úgynevezett Pray-kódexben található, amit valószínűleg a Bódva-völgy - Cserehát vidékén található Boldván, az Árpád-kori bencés monostorban írtak.
A kódex tulajdonképpen a miséző pap könyörgéseinek gyűjteménye, főként latin nyelvű szövegeket tartalmaz. A régi magyar írással készült szöveg a 136. lapon maradt fenn. Két részből áll: egy 26 soros temetési beszédből (a kódex következő oldalán található latin szöveg szabad fordításából), valamint egy 6 soros könyörgésből (a néhány oldallal előrébb található latin szöveg pontos fordításából). Összesen 190 magyar szót tartalmaz.
A szöveget másolták, tehát feltételezhető, hogy már korábban is létezett. Első felfedezését Schier Xystus Ágoston rendi szerzetesnek tulajdonítják. Nyilvánosan elsőként Pray György jezsuita szerzetes számolt be róla 1770-ben, amikor egy hétsoros szemelvényt publikált belőle. Teljes szövegét rendtársa, Sajnovics János tette közzé 1771-ben.
Az eredeti dokumentumot jelenleg az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában őrzik.
Forrás: https://hu.wikipedia.org
